2008. november 3., hétfő

Bejegyzés az új spekulánsokhoz...

„Akinek sok pénze van, annak lehet spekulálni,
akinek kevés a pénze, annak nem szabad spekulálni,
akinek pedig egyáltalán nincs pénze, annak muszáj spekulálni.”
André Kostolany

Nekem meg muszáj volt a fenti idézetet betűzni, mert ma sokan spekulációba kezdenek, és azt hiszik, hogy befektetnek. Az első üzenet tehát, hogy a befektetés nem feltétlenül egyenlő a spekulációval!
Kostolany szavainak első sorát most így mondom: Aki tudja, hogy spekulál, az csinálja. A legegyszerűbben így definiálhatom:
A spekuláns az, aki valaminek az árfolyamáról azt gondolja, hogy a normálisnál nagyobb mértékben fog elmozdulni, és ebből akar hasznot húzni.
A befektető az, aki valamelyik piacról, gazdaságról, régióról, szektorról vagy vállalatról azt gondolja, hogy az átlagosnál jobban teljesít majd, és annak a nyereségéből akar részesülni.

Az elmúlt egy-két hétben azzal hívogattak az ügyfeleim, barátaim még a családomból is páran, hogy: OTP!??! Mindenki tőzsdézni akar, OTP-t venni. Még azok is, akik eddig csak a cihára esküdtek. Az első kérdésem így szól hozzájuk: Miért gondolod, hogy az jó? A válasz: Mert az olcsó. Ez igaz is, most nagyon olcsó. Majd a további beszélgetésből kiderül, hogy nem ismerik a bankszektor helyzetét, az OTP helyzetét a szektoron belül, stb...
Az emberek ezeket az ötleteket legtöbbször azoktól szerzik, akiket felszínesen ismernek, és egy érdekes beszélgetés során bíztatják egymást. A beszél B-vel, majd B beszél C-vel és amikor C beszélget A-val, már tényleg megerősítést nyer az a gondolat, amit A mondott ki először. Ezt látom! (Senki ne azt szűrje le a fenti sorokból, hogy az OTP-t rossz befektetésnek tartom!)


Mi történhet azzal, aki fejest ugrik, mert nagy lehetőséget lát benne, de minden stratégiát és tervet nélkülöz.

  • Nézzük a legjobbat. Bejön, és pár hónap alatt csinál 50-60%-ot. Kiveszi a pénzét, azaz realizálja a hozamot. Happy end. Örül! (A tapasztalatom, hogy ez a legritkábban alakul így).
  • A következő, hogy a részvény ára felmegy, ettől az ember elbízza magát, elkezd a tőzsdén kereskedni (tradelni) szaktudás és tapasztalat nélkül. Jobb esetben kiveszi a pénzét amikor annyin áll, mint amikor betette. (Ez gyakori eset, ezt már sokszor láttam).
  • A rosszabb, ami szintén benne van a pakliban (szándékos a kártya hasonlat), hogy a részvény ára fel sem megy, nem jött be a spekuláció. Ekkor hibáztatja az ember a piacot, az ismerősét és saját magát. A következményei pedig attól függnek, hogy milyen pénzzel játszott az adott helyzetben.

Amire figyeljetek oda!
  1. Olyan pénzből vegyetek részvényeket, amire nem lesz szükségetek a közeljövőben. Ne kelljen rossz árfolyamon kényszerből eladnotok!
  2. Befektetőként a tőzsdén rövidtávon ne gondolkodjatok!
  3. Döntéseiteket érzelemmentesen, a lehető legracionálisabban hozzátok meg!
  4. Ne ugráljatok össze-vissza a piacon!
  5. Legyetek türelmesek!
  6. Legyenek terveitek, és tartsátok is be!

Egy profi befektető, aki már magába szívta az évek alatt a tőkepiac napsugarait, és érezte az eső ízét, egészen más szemmel tekint a részvény-kereskedelemre, mint akik még csak a százalékokat látják maguk előtt pörögni. Így azok érvényesülhetnek, akik hivatásszerűen kereskednek. Ennek az életformának szerves részét képezi a spekuláció is.

A következőkben bemutatok egy példát arra, hogyan kell összeállítani egy befektetést szakszerűen annak, aki nem a tőkepiacon éli az életét, és nem akarja a véletlenre bízni a vagyonát.
A példában szereplő arányok és a befektetés összetétele nagymértékben változhat a befektető körülményeitől és attitűdjétől. Továbbá a példa csak vázlat jellegű, és a legtöbb ember esetében az egyedi körülmények mélyreható tisztázása szükséges a megfelelő stratégia kialakításához.



A befektetőnk 38 éves családos ember, két pici gyermeke van. A felesége alkalmazott, Ő a stabilnak látszó vállalkozását vezeti, napi 10-12 órát dolgozik. A vagyonát részben az őseinek, részben a vállalkozásának köszönheti. Hosszútávú tervei között szerepel a gyermekek magas színvonalú iskoláztatása, majd ingatlan vásárlás a részükre, melyet részben a jelenlegi befektetéseiből, részben a már futó megtakarítási programjaiból kívánja finanszírozni. További cél, hogy 20 év múlva visszavonuljanak mindketten az aktív munkából, és az ehhez szükséges nyugdíjalapot megteremtse.

Jelenlegi vagyonukat kb. 87 millió forintra becsülte.

  • 48 millió forint, ingatlan (családi ház és nyaraló)
  • 1 millió forint, ékszerek
  • 8 millió forint, műtárgyak
  • 4 millió forint, egyéb ingóságok
  • 6 millió forint, az életbiztosítások jelenlegi értéke
  • 20 millió forint, szabad tőke

A szabad 20 millió forintból:
  • Első lépében 1 millió forint egészségügyi és 5 millió forint vállalkozás-újraindítási vésztartalék-alapot hozunk létre. A feladata, hogy folyamatosan értékén tartsa pénzünket minden piaci helyzetben, ezért cserébe nem várunk ettől magas hozamot.
  • 1 millió forintot a napi kiadásokra és váratlan eseményekre bankba helyezzük el, amiből 500.000 forintot 2-3 hónapos futamidőre lekötjük, és ezt hosszabbítjuk lejáratkor.
  • 5 millió forintot 10 éves futamidejű garantált részvénycsomagba helyezzük el. A futamidőért cserébe kamatadómentes konstrukciót kapunk, és a garancia megvédi az elért magas hozamokat.
  • 3 millió forintot nyílt végű állampapír-, kötvény- és értékpapír-alapú ingatlanokba fektetünk be. Ezektől infláció feletti, azaz reálhozamot várunk el, mérsékelt árfolyam-ingadozás mellett.
  • 5 millió forintot mindig az adott piaci helyzetnek megfelelően fejlődő vagy fejlett piacokon, akár szektorokra szétbontva, részvényekben tartunk. Amikor a részvénypiacon negatív hangulat uralkodik, olyankor devizapiacra vihetjük a tőkénket, és az olcsó részvényekbe lassan, több lépésben lehet újra bevonulni.

A vázlat részletes kidolgozása és folyamatos aktualizálása mellett (rendkívüli esetben sűrűbben, nyugodt piaci helyzetben évente 1-2 alkalommal) biztos és kezelt befektetésünk már nem hasonlít a kaszinózásra. Egy ilyen terv betartásával mélyreható szaktudás nélkül is beállhat bárki a sikeres befektetők sorába!

2 megjegyzés:

  1. Tisztelt Cím!
    Amikor 20M-ról van szó akkor azt a halom pénzt már könnyű osztogatni szerte szét!Akkor mi a helyzet ha ennek a töredéke áll csak rendelkezésre?A befektetési stratégiám szeretném felépíteni!
    Első lépés lekötött bank betét a váratlan helyzetekre,bármikor hozzáférhető!Második lépés olyan pénzek befektetése részvényalapokba folyamatosan amivel évekig nem számolok és majd egyszer lesz egy halom pénzem belőle ha szerencsésen alakul a helyzet? Újra szeretném kérdezni hogyha valaki nem 20M-val kezdi a befektetéseit annak mi a helyes stratégia?Üdvözlettel:Péter

    VálaszTörlés
  2. Kedves Péter!

    Nagyon örülök, hogy keresi a megfelelő stratégiát.
    Fontos tudni, hogy a jó tervezés lényege, hogy NE a szerencsén múljon a befektetése, ahogy írta.

    Egyáltalán nem biztos, hogy a részvény alap a megfelelő Önnek, vagy, hogy csak az. (Ezt még nem tudhatom.)
    A bankbetéthez valóban bármikor hozzá lehet férni, és ma már van olyan bank, amelynek a látraszóló kamata is elfogatható, ez nem alkalmas hely a befektetésnek. A vésztartalékok mindig elsőbbséget kell, hogy élvezzenek a befektetésekkel szemben. Akinél nem így van, annak semmiképpen sem mondható szakszerűnek és biztonságosnak a stratégiája, valószínű, hogy nincs is azoknak ilyen. Amennyiben a váratlan helyzetekre megfelelően felkészültünk, ezeknek a tartalékoknak akár a bankbetétet is el tudom fogadni. Ezek után kerülhet sor a befektetésre.

    Ahhoz, hogy felépítsen egy akkora tőkét, amit be tud fektetni, szükséges egy szakszerű megtakarítási program. Ezekből sok-sok található a piacon. A lényege, hogy több legyen a hozadéka, mint a költsége. Ezalatt értem, hogy ha bankban gyűjti a pénzét, a tiszta leadózott nyeresége nem fogja elérni a jegybanki alapkamatot sem, míg egy megfelelő programmal ezt még a legalacsonyabb garantált hozamú alapokkal is felülmúlja, hiszen adótámogatást vesz igénybe és nem fizet kamatadót. Ha az összes költséget megnézzük, akkor is sokkal jobban jár. Ebben az esetben is az a lényeg, hogy az összes körülményt figyelembe kell venni, hangsúlyt kell fektetni a rugalmassági tényezőkre, hogy egy nem várt változás az életünkbe, ne veszélyeztesse a programot.
    Azt írta, hogy a fenti összeget már könnyű osztogatni. Gondolom az osztogatáson az osztott portfoliót (azaz a tőke elhelyezését több féle eszközben) érti. Az említett csoportosítások mértéke pedig teljesen egyedi. Akár pár százezer forintot is el lehet helyezni a céloknak megfelelő eszközökbe. Írhattam volna 2 milliót is. A lényeg, hogy az egyéni körülményekhez megfelelően igazodjon. Amennyiben elhatározta, hogy kialakítja stratégiáját, bátran keressen! A kapcsolat alatt megtalálja az elérhetőségemet.

    Üdvözlettel:
    Vidákovics Attila

    VálaszTörlés

Szólj hozzá!