2008. október 26., vasárnap

Érthetően a "válságról" A Nagy Békés Világváltozás!

A jelenleg végbemenő folyamatra ki lehetne találni egy új kifejezést, mivel olyan dolognak lehetünk részesei, ami a modern pénzvilágban még soha nem történt meg, bár régebben már sokszor megtörtént. Ahhoz, hogy végre érthető legyen mindenki számára, nem elegendő az elmúlt pár év amerikai hitelezéseiről beszélni, sőt, a folyamat ennél sokkal érdekesebb és fontosabb.

Egy pár szót erről a csodáról távolról nézve. Fent említettem, hogy már sokszor megtörtént, de mégsem így. A történelmet vizsgálva, minden igazán nagy változáshoz háború kapcsolódott, és sok-sok millió áldozat. Hol így, hol úgy, ezek a háborúk a fejlődés részei voltak. A mostani válságnak nevezett folyamat nem hasonlítható semelyik eddigi válsághoz. Ez az Első Nagy Békés Világváltozás! (Kitaláltam a megfelelő kifejezést!) The First Great Pacific World Changing. Ugye, hogy mennyit fejlődött az emberiség?

Akiket úgy ismerhetett meg a világ, mint a leggazdagabbak, azok az elmúlt 10-15 évben a világ legeladósodottabb országaivá váltak. Ennek legjobb példája az Amerikai Egyesült Államok. Ezzel szemben, akiket úgy ismertünk meg, mint a legszegényebbek, mert nagy a munkanélküliség, éheznek és színvonal alatti az egészségügyük, azok pedig a legnagyobb hitelezők. Kína nyújtja a legtöbb hitelt az USA-nak.
Az úgynevezett fejlődő országok egy része elképesztő ütemben gazdagodik, ami a jelenlegi folyamatban tovább gyorsul. Igen! Arról beszélnek az elemzők, hogy a "válság" következtében csökken a fogyasztás a fejlett országokban, és ez az egyik szerint erősen, a másik szerint mérsékelten visszafogja a fejlődő országok növekedését. Ez a GDP-re igaz is, de a GDP nem az alfája és omegája a világnak, de még a gazdaságnak sem. (Tudták, hogy Brazíliában hatalmas olajmezőre bukkantak a közelmúltban? És azt, hogy az odaáramlott befektetések több mint 50%-a Kínából és több mint 85%-a az ázsiai kontinensről érkezik?) Ezek az országok megkapják most azt a lehetőséget, hogy a világ gazdasági nagyhatalmai legyenek a következő jó néhány évtizedre, és élni is fognak vele! Egy pár éve láttam egy térképet, ami 2025-re és 2050-re jósolja meg, hogy hogyan alakul majd a világ GDP-je. Ez a tanulmány bejárta a világot. Azért nem teszem ide fel, mert az adatok még megközelítőleg sem stimmelnek. Például egyáltalán nem számoltak Oroszországgal. Azért említettem meg egyáltalán, mert amikor készült a tanulmány (kb. 2005-ben), még szó sem volt hitelpiaci válságról, de az elemzők 2006-ra már 8%-os bővülését jósolták a kínai gazdaságnak, és így is a világ legnagyobb gazdaságává hozták ki 2050-re. Ezzel szemben, a mostani nagy visszaesés után, már talán bőven 9% feletti növekedés várható.
Belátható időn belül, 10-20 év múlva, a kőolaj jelentősége eltörpül, még mielőtt elfogyna. Már ma kaphatók jól használható elektromos vagy hidrogén meghajtású járművek, észre sem vesszük, és ezek fognak körülvenni bennünket az utcán. Dubai bevételének lassan a 20%-a turizmusból származik, ami évről évre nő. Régóta tudatosan készülnek, és a hatalmas bevételeiket arra fordítják, hogy ha nem lesz bevételük az olajból, legyen a turizmusból. Az arabok nagyon okos emberek! Mi lenne a gazdasággal az arab számok nélkül?

A változás folyamata már évekkel ezelőtt megkezdődött, és sokunk által ismert is volt. De egy évvel ezelőtt felgyorsultak az események.

Hitelpiaci és bizalmi válság.

2000-es, 2001-es gazdasági válság megoldására az amerikai jegybank szerepét betöltő FED az alapkamatot 6-7% környékéről 1%-ra csökkentette. Ezzel elindította azt a folyamatot, ami a mai hitelpiaci és bizalmi válsághoz juttatta a pénzpiacot. Az 1%-os alapkamat azt jeleni, hogy nagyon olcsón, szinte "ingyen" van a hitel! Ilyen alacsony kamat mellett tömegek vettek fel hitelt a házukra, kocsijukra és mindenre, amire csak tudtak. A hitelből aztán csak fogyasztottak és (vagy) részvényeket vásároltak. Ettől az egésztől úgy nézett ki a dolog, mintha dübörögne a gazdaság. A sok hitelből származó pénz sok vásárlót hozott az ingatlanpiacra is, amitől az ingatlan árak ütemesen növekedtek, akár a 2-3 szorosára is pár év alatt, és az értéknövekedés után még több hitelt lehetett rá felvenni, ami kiváló utánpótlás volt a fogyasztásban. Na de a bankok honnan tudtak ennyi hitelt kihelyezni? Hát hitelből! Hogy gyorsan lehessen adni-venni a hiteleket (pontosabban az adósokat) a bankok között, kidolgoztak egy rendkívül nyakatekert módszert, és a kintlévő adósságállományt értékpapírrá változtatták. Warren Buffett, a világ legelismertebb és legsikeresebb befektetője, azt mondta erre az értékpapír formára 7 évvel ezelőtt, hogy az a konstrukció, aminek a működését Ő nem érti meg 15 perc alatt, az rossz, és miután ezt egy kicsit több idő alatt látta át, közölte, hogy ez egy időzített bomba. Mindezek után a pénzintézetek és a bankok elkezdtek ezekkel a szépnek látszó papírokkal kereskedni. Biztonságosnak tűnt, hiszen volt mögötte ingatlanfedezet bőven. Azt tudni kell, hogy az USA-ban, ha valakinek volt egy 100 ezer dolláros háza és munkanélküli volt, az számíthatott rá, hogy 100 ezer dollár hitelt fel tud venni gond nélkül. (Ez paraszti ésszel nézve is felelőtlenség. A bankok azt gondolták, hogy az ingatlan árak mindig növekedni fognak, ez már aztán tényleg hülyeség). 2007 nyarára már akkora volt a káosz, hogy egyik fél sem sejtette, hogy a másiknál mennyi értékpapír lehet. És ezt még ma sem tudni. Az ingatlanpiacon a folyamat megfordult, egyik napról a másikra elfogytak azok a vevők, akik drágán vettek házat, és aki el akarta adni, annak bizony le kellett vinnie az árat, ami pár hónap alatt elindított egy lavinát, és kiderült, hogy az elmúlt években az ingatlanok ára messze meghaladta az értéküket. És ezt nem lehetett látni előre? Nem akarták látni, hiszen ez tartotta életben az amerikai gazdaságot. Megették, elfogyasztották a jövőjüket, amivel komoly lökést adtak a nagy változásnak.
Az emberek, hogy tudják fizetni a hiteleiket, kivonták a részvénypiacokról a pénzeiket. Az úgynevezett CDO, majd CDS és CLO ügyletek (a fent említett bankközi megoldások) miatt a bankok megszüntették egymás között a hitelezést, így az állampolgárok sem juthattak hitelhez, és ez padlóra küldte az ingatlanpiacot. A két dolog tovább hatott egymásra. 2007 áprilisában csődöt jelent az első jelzálogbank. A hírek hatására a tőzsdék táncoltak. (Máig 16 bank ment csődbe, és ez a szám valószínűleg 100 alatt fog maradni. A '29-es gazdasági válságban több ezer bank ment csődbe).
A részvényáraknak alapvető és meghatározó tényezője, hogy vevőből, vagy eladóból van-e több. Ha valaki el akarja adni a részvényét, és sok az eladó, de kevés a vevő, akkor az a vevő attól veszi meg, aki a legolcsóbban odaadja. (Így indul be egy zuhanás, és ez visszafelé is igaz. A zuhanások mindig gyorsabbak, és az emelkedések mindig erősebbek.)
A tőzsdékre ható nyomások a mostani helyzetben:
- kisbefektetők a megdrágult hitelek miatt hozzányúlnak befektetéseikhez
- erős spekulációs nyomás, tőkeáttételes eladások
- rosszhírek és rémhírek
- pánik
- bankok likviditási gondjaik miatt kénytelenek nyomott áron is megszabadulni a részvényektől
(Megjegyzem, hogy így is áll a sok eladással szemben sok vevő is, Ők azok, akik csendben felvásárolnak).
A jegybankok, a kormányok és a pénzügyi szervek mentőöveket nyújtanak a bajbajutott pénzintézeteknek, garanciát adnak a betéteseknek, hogy a bizalom ne romolhasson tovább. Képességeiktől és a lehetőségeiktől függően láthatóan mindent megtesznek, hogy minél előbb és minél könnyebben véget érjen a "válság".

Mekkora a baj?

A mostani helyzet természetében semmiképpen sem hasonlítható a '29-es gazdasági világválsághoz. Akkor a piacgazdaság lényegében Amerika és részben Európa volt, ma az egész világ, még Afrika is része. Amerikában akkor 33%-os volt a munkanélküliség, ma ez 6%. Akkor a GDP 25%-ot zuhant az első évben, ma még így is nőtt, csak sokkal kevesebbet, mint előtte, és ha lesz is csökkenés, az is csak 1-2%. 1929-1933 között defláció volt, most az árak emelkednek. Akkor az állam adót emelt, hogy csökkentsék a költségvetésben keletkezett hiányt, most csökkentik az adókat.

Mégis, a fejlettnek nevezett országok (kivéve Japánt) igen nagy bajban vannak, ez a változás velejárója. Amit még megerősít, hogy az elmúlt időszakban hitelből éltek jól ezek az országok, és a tőkepiacon sincs ingyenebéd.
A fejlődő gazdaságokat, ezen belül a gazdag és az eladósodott államokat meg kell különböztetni egymástól. A gazdag országok, azt leszámítva, hogy most minden bizonnyal egy pár gyengébb negyedévet fognak zárni, egyre erősebbek lesznek. Az eladósodottak, mint Magyarország is, igen nehéz helyzetben vannak, mivel magas a hitelállomány, amit most nehéz újabb hitelekből finanszírozni. Viszont most tényleg ügyesnek kell lenni, mert újfajta lehetőségek nyílnak meg. (Erről majd egy másik bejegyzésben). Egy esetleges államcsőd végzetes lehet ránk nézve, ennek a lehetősége itt lebeg a fejünk felett, de el lehet kerülni, és szakmai összefogással menni is fog. Lehet, hogy azokra a szakemberekre is szükség lesz, akik eddig kerülték a politikát.

A bankok között pedig még mindig nagy a bizalmatlanság, biztos lesznek még csődök, de meg kell említeni, hogy sok bank erősödik ebben a helyzetben, és ha visszatér a bizalom, ezek stabilabbak lesznek, mint valaha. Magyarországon a bankoknak igen csekély az érintettsége a fent említett ügyletekben, itthon máshogy működik a rendszer. Ha nem lesz pánikkeltés, és nem kezdenek el az állampolgárok tömegesen pénzt kivonni a betétekből (sorban állás), akkor nem sok esélyét látom a veszélynek. Jól jön, hogy a nép a magyar pénzügyi szokásoknak köszönhetően rosszul kezelte, illetve nem kezelte a pénzügyeit, mert az itt működő bankok külföldi anyabankjai csodálva nézték az elért nyereségeket. Ezért nem fogják hagyni bedőlni a magyar érdekeltségeket, és ha mégis kell valamit tenni, akkor majd eladják a jó magyar ügyfelekkel együtt.

Meddig tarthat még a részvények zuhanása?

Nem lehet azt mondani, hogy a végén vagyunk, lesznek még rossz hírek. Amíg van még bank amelyiknek muszáj megszabadulni a részvényeitől, és van még, akit lehet sokkolni, addig biztos nincs vége. Az első fordulatot meghozhatja az amerikai elnökválasztás, de ez is a kimenetelétől függ. (És ne adj' Isten, egy merénylet nagyon rosszul jönne).

Tőkepiac.
Szemtanúi vagyunk, hogy a csordaszellem milyen kötelező velejárója a tőkepiacnak, hogyan mozgatja az embereket a mohóság és a félelem. A sikeres befektető egy lépéssel a piac előtt jár. Egy érdekes válság van, ami valójában egy változás, és sok új lehetőséget hordoz magában. Vannak, akik aggodalmaskodnak, és vannak, akik élnek a felkínálta lehetőséggel.

2 megjegyzés:

  1. Kedves Attila!

    Korábban foglalkoztam határidős devizaügyletekkel kisebb tételekben, és most azon gondolkodtam, hogy vajon egy Tobin-adóhoz hasonló adminisztratív intézkedéssel meg lehet-e a kadályozni a forint elleni spekulációt.

    Önmagában a tőzsdéről kivont összegek nem indokolnák az októberi árfolyam ugrándozást, hiszen az a napi néhány 10MrdFt többlet (békeidőhöz képest) csak hónapok alatt merítené ki az EKB 5Mrd Eurós hitelét. A spekuláció jelenlétét az is jelzi, hogy a hó elején elsősorban a BÉT nyitvatartási időn kívül gyengült a forint Ázsiában és Amerikában.

    Mélyreható közgazdasági ismeretek híján csak feltételezni tudom, hogy a spekulánsoknak magyar állampapírt kell kölcsönözniük ahhoz, hogy forint eladási poziciót nyissanak. Amennyiben ezt az állampapír kölcsönzési tranzakciót egy forinteséshez kötött (progresszív) adóval súlytaná az állam, a spekulánsok nyereségét nagymértékben elvonná ez az adó, már nem érné meg forintesésre játszani.

    Mi erről a véleményed?

    Köszönettel:

    Gergő

    VálaszTörlés
  2. Kedves Gergely!

    A kérdésed nagyon tetszik! Egy baráti beszélgetés folytán felmerült ez a téma egy-két hete. Az eszmecserétől nem zárkózom el, sőt örülök! Viszont ennek nem ezen az oldalon van a helye, hiszen ez mélyebb szakmai ismeret igényel mint amivel az oldalnak célközönsége rendelkezik. Azt hiszem Schumann Viktor oldala, a http://devizatozsde.blog.hu/ alkalmas hely lenne rá. De a v.attila@holnaputan.hu címemen is beszélhetünk!
    A devizatőzsde működéséről készülök írni egy bejegyzést, ami az alapokat mutatja be.
    A honlap célja, hogy pénzügyekben szakmai szinten nem jártas emberek, számukra érhetően találjanak információkat, azokról a dolgokról, amik közvetlenül érintik őket. A forint védelme érdekében egy átlagembernek nincs lépéslehetősége. (célja még az önreklám is, ez nem titok. Úgy gondolom, hogy az olvasó itt kaphat használható információkat)
    A forint védelme valóban fontos. Ezt nem csak Tőled kérdezem! Készüljön róla egy bejegyzés? Ha legalább öten visszajeleznek készülni fog, addig PM-be.

    Köszönöm a hozzászólásod! Remélem, beszélünk! :))

    Attila

    A Tobin-adó a devizakereskedésekre kiszabott plusz teher, ami miatt a spekuláció (támadás) kevésbé vonzó, hiszen rövidtávon a nyereség kilátásokat csökkenti. Jelenleg nincs hatályban!

    VálaszTörlés

Szólj hozzá!